Ez a bejegyzés különleges jelentőséggel bír. Hiszen nem csak egy kifejezésről van itt szó, nem csak három egyszerű szó: egy ige, egy határozószó, és egy melléknév véletlenszerű egymásra találásáról.
´Estar tan agusto´ az igaz andalúzság emblémája, esszenciája; a manapság oly népszerű ezoterikus´élj a mostban´-nak valódi megtestesülése, a dél-spanyolok fegyvere, egyfajta ´ETA andaluza´.
A tökéletes kép, amelyhez ezt az életfilozófiát köthetjük talán ez lenne: egy ´tapas´* bár teraszának zsongása, az asztalon gyöngyöző, hideg ´caña´**, melyen megcsillannak a tavaszi napsütés utolsó, naplemente előtti sugarai, mikor az égvilágon semmi nem sürget, izgat, zavar.
Na ebben, vagy ehhez hasonló kellemes pillanatokban érzik az andalúzok, hogy ´están tan agustico´, mennyire jól érzik magukat. Talán nincs is értelme ezek után próbálkozni a pontos fordítással, egyszerűen csak át kell ezt érezni. Ha sikerül erre a ritmusra lassulnod, már jó úton haladsz az andalúzzá válásban...megjegyzem, nem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik...
* kis adag étel, amit ingyen kapsz a sörhöz
** kis adag sör, amihez kapsz egy ingyen tapat
