HTML

chachi

Hogy spanyolból ne csak a subjuntivot vágd, egyetlen káromkodásod nehogy a ´¡Carramba!´ legyen, és hogy megérts akár még egy vidéki, ne adj isten egy andalúz spanyolt is!

Friss topikok

  • El Mexicano (törölt): Az elméleti kérdésekről itt is olvashattok: elmexicano2010.blogspot.com/2011/04/spanyolul-lenni-ne... (2012.09.07. 15:50) SER / ESTAR
  • El Mexicano (törölt): Gratula a bloghoz, lehet, hogy még én is hasznát veszem (sajnos én csak az "elméleti" spanyolt bes... (2012.09.07. 15:49) DA
  • kalou: @el guiri: köszi :) nem rossz körökben, csak valószínüleg ezek inkább andalúz kifejezések... (2011.05.31. 00:19) Borrachera
  • el guiri: @kalou: sztem elég gazdag a spanyol nyelv ahhoz, h többen is megéljünk belőle :) másrészt meg láto... (2011.05.31. 00:14) reventar = robban, pukkan, döglik, fáraszt...

Linkblog

DA

2011.09.05. 12:08 kalou

Van egy kis könnyed, általános és nagyon hasznos kifejezés a spanyolban, amivel sok nehéz helyzetből húzhatjuk ki magunkat, és amit az iskolában egyszer sem, itt viszont lépten-nyomon hallok. Az egyik legalapvetőbb igét használják ehhez, a ’dar’-t, ami annyit tesz: adni.

Ebből következik az a bizonyos ’me da cosa’ (cosa = dolog) kifejezés, azaz szó szerint: ’nekem ad dolgot’. Szóval, olyan izé, hogy nincs kedved hozzá, hogy undorít, hagy zavarba hoz, vagy csak olyan furcsán érzed tőle magad. Azaz, ugyanúgy ’te da cosa’ (ebben az esetben a ’gustar’ ige mintájára az ige ragozása mindig a dologtól függ, nem a személytől) ha meg kell szólítanod egy lányt, valami undorító dologhoz kell hozzáérned, esetleg énekelned kell mások előtt. Általában tehát inkább negatív helyzetekben használatos ez, van egy szlengesebb változata is azonban, amivel viszont konkrétan negatív vagy pozitív,furcsa, nehezen összefoglalható érzést kelt bennünk egy bizonyos  dolog, ember, film, hely, kocsma : 'me da mal / buen rollo'.

Mindezt persze lebontva, az egyes érzések szerint pontosan is kifejezhetjük ugyanezen ige segítségével. A legfontosabbnak azt találtam, hogy undoromat kifejezésre juttassam a ’me da asco’ (asqueroso = undorító) használatával, de ugyanígy hasznos volt arra, hogy a ’me da’ után a ’vergüenza’ (szégyen) szót biggyesztve zavaromat fejezzem ki. Ugyanígy segített sajnálkozásomat kimutatni valaki, vagy valami miatt a ’me da pena / me da lástima’ (pena = fájdalom, bánat / lástima = sajnálkozás, részvét) szókapcsolat, már csak akkor is, ha olyan hétköznapi esetekre gondolunk, mikor sajnálunk kidobni valamit, vagy túl sokat fizetni.

Egészen prózai, testi szükségletekre is ott van bármikor a ’me da’, mondhatjuk például, hogy valami elálmosít: ’me da sueño’, éhes / szomjas leszek valamitől: ’me da hambre / sed’, vagy egyszerűen csak fázunk / melegünk van valamitől: ’me da frío / calor’.

Mindezeket a végtelenül hátköznapi kifejezéseket azonban meg is fordíthatjuk, és mintegy felkiáltásként tudathatjuk környezetünkkel: ’ay, qué asco / vergüenza / pena / lástima / sueño / hambre / sed (me da)!

2 komment

Anyád

2011.08.18. 13:20 kalou

Az előző bejegyzésből természetesen kimaradt a legfontosabb személy emlegetése: az anyaé. Maga az anya szó spanyolul ’madre’, a (természetesen csak a kifejezések szempontjából) kevésbé fontos apa pedig ’padre’.

Pár évvel ezelőtt furcsa divat gyűrűzött épp nálunk, színes pólók jelentek meg spanyol nyelvű feliratokkal - egybeesett ez magának a spanyol nyelvtanulásnak a felvirágzásával - bár valószínűleg nem sokan értették mit is jelentenek ezek a ’de puta madre’ varratok. Jelentése egész egyszerűen kurva jó, ugyanúgy, ahogy a magyarban, a kurva, azaz a ’puta’ szóval megerősítve. Ez a madrénak lehető legpozitívabb felhasználási módja. Az ehhez nagyon hasonló ’tu puta madre’ ugyanis már a puta negatív értelmével használatos, ugyanazt fejezve ki, mint a gyakoribb ’hijo de puta’, azaz kurva anyád.

Kevésbé sértően, kissé talán vicceskedve használhatjuk ennek hosszabb változatát: ’la madre que te parió’. A ’parir’* ige azt jelenti, szülni, azaz a kifejezés annyit tesz: az anya, aki szült téged. Variálhatjuk ezt egy igen csúnya metafora használatával: 'me cago en la madre que te parió', azaz szarok az anyádra, aki szült téged, amit bár jobb nem elképzelni szó szerint, még mindig nem annyira sértő, mint a 'tu puta madre'.

Végül megemlíthetünk még egy gyakori, amolyan atya-úr-isten! értelmű felkiáltást is, a 'madre mía!'-t, amolyan spanyol mamma míát. Ez persze variálható, a kiakadás szintjéhez mérten 'ay mi madre'-vel, 'la madre de dios'-szal, vagy akár a madrét mögöttünk hagyva az 'oh, dios mío'-val is. (Dios = Isten)

* ha szülésről beszélünk, ennél szebb talán, ha a 'dar a luz' kifejezést használjuk.

Szólj hozzá!

Töltelék 2.

2011.08.18. 12:12 kalou

Az előző bejegyzéshez hasonlóan, személyekkel, sőt családtagokkal kapcsolatban is sok állandó és közkedvelt szófordulat létezik. Elsőre úgy tűnhet például, hogy Spanyolországban a nagynénik és nagybácsik kitüntetett figyelemnek örvendenek, ugyanis ha egy spanyol XY-ról beszél, akit vagy nem ismer, vagy nem tudja a nevét, legtöbbször egyszerűen ’tío / tía’*-nak nevezi: ’Aquel tío gordo en la barra…’ – ’Az a kövér pasas a bárpultnál…’.

Ugyanezt azonban töltelékként, megszólításként is használhatjuk, hasonlóan, mint a magyar ’öcsém’-et: ’Tío, no vas a creer, que me pasó el otro día!’ = ’Öcsém, nem fogod elhinni, mi történt a múltkor!’. De nyomatékosíthatjuk is akár vele egyet(/nem)értésünket. ’- Hace mucho calor. - Sí, tío. ’ = ’- Nagyon meleg van. - Bizony.’

Tulajdonképpen ugyanígy használhatjuk az ’hombre’ = ’férfi’ és ’mujer’ = ’nő’ szavakat. Az előző bejegyzésből már megtanult dehogyis-t például egész bátran kiegészíthetjük a beszélgetőtárs nemének megfelelő szóval, így a ’Que va, hombre!’, illetve a hasonló értelmű ’Que dices, mujer!’ kifejezéseket kapva.

Egy bizonyos hangsúllyal ejtve a mondat elejére helyezett ’hombre / mujer’ töltelékszó például akár egy ilyesfajta értelmet is nyerhet: ’hé, te, azért, izé, nem is tudom, talán van benne igazság, de…’ (Meg kell jegyezni, hogy természetesen minden egyes töltelékszónál rendkívül fontos a hangsúly szerepe: kiejtésük szerint változhatnak egyik pillanatról a másikra dicsérőből pejoratívvá.)

* nő / férfi

Szólj hozzá!

Töltelék 1.

2011.06.06. 23:58 kalou

Talán az egyik legnehezebben elsajátítható elemei egy nyelvnek a töltelékszavak. A spanyolok pedig ezen, különösebb jelentés nélküli, esetleg csak a mondanivaló árnyalására szolgáló kifejezések használatában igencsak élenjárnak. Sokszor kapom magam azon, hogy a kedvelt (nem, nem csak külföldieknek feltett) ’sabes lo que te digo?’, azaz ’érted, mire gondolok’ kérdésükre legszívesebben azt válaszolnám: ’Nem, fogalmam sincs, ugyanis töltelékszavakon kívül mást még nem mondtál!’. Talán idővel ez is megtanulható: a gondolatokban, jobban mondva a töltelékszavakból álló mondatokban olvasni.

Addig is, ha nehéz is, azért próbáljuk meg összeszedni, mely kifejezéseket hallhatjuk a leggyakrabban és általában milyen értelemben használják őket.

Akárcsak a magyar, a spanyol is szeret mondatot ’hát’-tal kezdeni, erre pedig leggyakrabban a  pues’ szócskát használja. Ha kissé elgondolkodva szeretnéd például azt mondani: ’nem tudom’ = ’pues, no lo sé’. Hasonló funkciót tölthet be az egyébként szimplán ’jó’-t jelentő ’bueno’’bueno, puede ser’ = ’hát, lehet’.

Gyakran hallhatunk mondatokat, melyek az ’es que…’ kifejezéssel kezdődnek, azaz ’az van / az a helyzet…’. Vagy akár summás ténymegállapításként annyit, hogy ’es lo que hay’… ’ez van’.

Egy beszélgetésnél a reakciók tekintetében több kifejezést is megemlíthetünk. Ha véleményünk elnyeri a másik fél tetszését, valószínűleg egy ’sí, claro / claro que sí’ = ’igen, perszé’-vel válaszol, esetleg hozzáteszi, hogy ’ez igaz’ = ’es verdad’, vagy hogy ’igazad van’ = ’tienes razón’. A ’vale’ = ’oké / rendben’ szócska után már vigyáznunk kell, mert legtöbbször valamilyen ’de’ = ’pero’ követi. A legkedvezőtlenebb eset azonban kétségtelenül a ’que va!’ felkiáltás, ami nagyjából annyit tesz: ’dehogyis…(ekkora hülyeséget!)’.

Szólj hozzá!

magyar logikával ne! 2.

2011.06.02. 23:44 kalou

Az előző bejegyzéshez kapcsolódóan újfent tisztázni kell néhány szót, amiket - saját tapasztalat alapján - elég könnyű elrontanunk, főleg magyarból fordítva. A spanyol igen könnyű nyelv, és sokszor, ahogy gondoljuk, hogy mondhatják, az tényleg úgy is van. Néha azonban mégsem.

Fókuszáljunk – ’enfocar’, és nem ’focusar’! ­­– megint az ivásra! A szép magyar –ista végződéseket nem mindig tudjuk aplikálni a spanyol kifejezéseknél: az alkoholista például ’alcohólic@’ lesz. Kis eltérés, de fontos ahhoz, hogy ne nézzenek minket nagyon csudabogaraknak (’bicho raro’).

Hasonló a helyzet a perverz szavunkkal is, melyet univerzalitása miatt rögtön magabiztosan spanyolosítanánk ’pervers@’-vá, ami azonban, bár létező szó, általában rossz, gonosz dolgot/ embert jelöl. A szexuális másság kifejezésére a ’pervertid@’ a helyes megnevezés.

Szólj hozzá!

SER / ESTAR

2011.05.31. 00:41 kalou

Az előző bejegyzés kapcsán eszembe jutott, hogy tisztázni kéne már a két létige, a ’ser’ és az ’estar’ közti különbséget. Persze nem akarom itt elkezdeni részletezni, hogy a ’ser’ az állandó tulajdonságokkal kapcsolatban használatos, az ’estar’ pedig az adott pillanatban jellemzőkkel. Mindezt végignyálazhatjátok itt, vagy itt.

A legfontosabb azonban a mindkét létigével létező kifejezések (melyek nem mellesleg az élet legfontosabb pillanataihoz kapcsolódnak) jelentéseinek elkülönítése.

Kezdjük akkor például a ’borracho’-val!

Nem mindegy, hogy azt teszed-e közhírré egy buliban, hogy ’estoy borrach@’, azaz részeg vagyok, avagy ’soy un borrach@’, részeges… alkoholista vagyok.

Ugyancsak nem mindegy… nagyon nem mindegy, hogyan próbálsz meg csajozni. Ha ki szeretnéd fejezni egy lánynak, mennyire jó nőnek tartod, ne a ’ser’-t válaszd, az ’eres buena’-val ugyanis nagyjából azt fejezed ki, hogy jó embernek tartod, esetleg jó valamiben a lány… Az ’estás buena’ már sokkal megfelelőbb kifejezés, bár nem ígérem, hogy tuti csajozós duma. Az utcán való ’húdejónőzéshez’ viszont kifejezetten ez ajánlott: ’mira, qué buena está!’ / ´qué tía más buena!´.

Ezek után mi más is jöhetne, mint a ’cachond@’, ami a ’ser’ igével egy ártatlan megállapítás, miszerint valaki nagyon vicces személyiség: ’es un cachond@’… az ’estar’ igével azonban az ’estar cachond@’ kifejezést kapjuk… ami annyit tesz: kanosnak, felizgultnak lenni.

1 komment

Borrachera

2011.05.23. 01:34 kalou

Na tegnap aztán tényleg ’reventada’ voltam, azaz baromi másnapos. A pénteki fergeteges buli emlékének szentelném így hát a mai napot.

Sok embernél, nálam például szinte mindig elérkezik az estének az a pontja - sokszor ez épp a tagadás fázisa: ’dehogy, nem vagyok én részeg!’ után következik -, amikor elkezdi igazán érezni az alkohol hatását, és erről mindenképp be is kell számolnia a körülötte lévőknek, majd többször el is ismételni: ’hű de berúgtam!’.

Lévén szó az egyik legfontosabb, univerzális kifejezésről, valószínűleg a legalább alapfoknál járóknak az ’estar borracho’-t már nem kell bemutatnom. A már említett pillanatban azonban több szinonim kifejezésre is szükségünk lehet, csak hogy ne váljunk nagyon unalmassá.

A következő kifejezések mind ugyanazt az illuminált állapotot fejezik ki, és az ’ir’ és a ’llevar’ ige megfelelően ragozott alakjával használandóak:

~ pedo (szó szerinti jelentés: fing)

~ cocido (főtt)

~ pelotazo (mikor megcsapnak labdával)

~ morado (sötét lila)

~ ciego (vak)

A következők bármelyikét használhatjuk tehát: ’Voy pedo / cieg@ / cocid@!’…’Vaya morado / pelotazo que llevo!

A kevésbé alkoholistáknak / konzervatívaknak / nagymamáknak ajánlanék végül egy hasznos kifejezést: ’ Voy piripi!’, azaz ’be vagyok csiccsentve’!

2 komment

Follón

2011.05.20. 18:10 kalou

 

 

Pár napja itt Spanyolországban ’follón’* van az utcákon. A civileknél kiborult a bili, elegük van (están hartos) a politikusokból, a korrupcióból, a munkanélküliségből, na szóval mindenből: ’de todo esto’, ahogy az almeríai szónok összegezte a helyzetet, és hát igen, ahogy időről időre az embereknek elegük szokott lenni mindenből úgy általában.

Olyasmi ez, mint a Kossuth téri sátortáborok voltak nálunk, csak épp itt nem ’mélyspanyolok’, hanem fiatalok, főként konszolidált hippik költöztek ki Madrid, és több nagyváros főterére igazi demokráciát követelve végre.

Szóval ’follón’ van: tömeg, zaj, keveredés, kavarodás.

De lehet ’follón egy buli is, vagy egy veszekedés, verekedés, bunyó rajta, ’follón’ lehet rendetlenség is, mikor nem találsz semmit, esetleg egy zavaros, csavarokkal teli történet, film, könyv… de utóbbiakra nyugodtan használhatod a másik hasonló jelentésű ’lío’ kifejezést is…

 * ejtsd: mint a magyar folyjon! (elnyújtott ó-val)

 

Szólj hozzá!

magyar logikával ne! 1.

2011.05.18. 23:05 kalou

 

Hm, mi legyen a következő?

Ki a következő? 

Én, most én jövök!!!

... Józan paraszti logikánk már kiáltaná is a világba: ´Ahora vengo yo!!´ Ezzel azonban nem csak az a baj, hogy hibás, hogy nem mondják, esetleg megmosolyognak érte, de nem is értik meg, így könnyen hoppon maradhatsz például a hentesnél gyülekező tumultusban is, mikor az ´A quién le toca ahora?´ = ´Ki következik?´ kérdésre nem törtetsz előre minél gyorsabban az elszánt spanyol háziasszonyok közt a helyes:  ´Ahora me toca a mí´ = ´Én vagyok a következő!´ kiáltással.

(bár az is igaz, hogy épp ezek miatt a háziasszonyok miatt, általában sorszámot kell húzni még a zöldségesnél is...)

Meg kell jegyeznem, hogy egyébként a ´me toca a mí´ kifejezésben található ´tocar´ ige alapvető jelentése ´megérinteni, fogni´. Így hát vigyáznunk kell azzal, hogy az előbb leírt jelenetben nehogy véletlenül azt mondjuk: ´Usted me toca a mí´ = ´Ön fogdos engem´...

 

Szólj hozzá!

estamos tan agustito

2011.05.17. 01:42 kalou

 

 

 

Ez a bejegyzés különleges jelentőséggel bír. Hiszen nem csak egy kifejezésről van itt szó, nem csak három egyszerű szó: egy ige, egy határozószó, és egy melléknév véletlenszerű egymásra találásáról. 

´Estar tan agusto´ az igaz andalúzság emblémája, esszenciája; a manapság oly népszerű ezoterikus´élj a mostban´-nak valódi megtestesülése, a dél-spanyolok fegyvere, egyfajta ´ETA andaluza´.

A tökéletes kép, amelyhez ezt az életfilozófiát köthetjük talán ez lenne: egy ´tapas´* bár teraszának zsongása, az asztalon gyöngyöző, hideg ´caña´**, melyen megcsillannak a tavaszi napsütés utolsó, naplemente előtti sugarai, mikor az égvilágon semmi nem sürget, izgat, zavar. 

Na ebben, vagy ehhez hasonló kellemes pillanatokban érzik az andalúzok, hogy ´están tan agustico´, mennyire jól érzik magukat. Talán nincs is értelme ezek után próbálkozni a pontos fordítással, egyszerűen csak át kell ezt érezni. Ha sikerül erre a ritmusra lassulnod, már jó úton haladsz az andalúzzá válásban...megjegyzem, nem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik...

 * kis adag étel, amit ingyen kapsz a sörhöz

** kis adag sör, amihez kapsz egy ingyen tapat

 

Szólj hozzá!

reventar = robban, pukkan, döglik, fáraszt...

2011.05.15. 21:08 kalou

Azt hiszem ez az egyik legfontosabb ige, amit értened kell például egy fiatal spanyollal való kommunikációhoz... 

Képzeljünk el ugye egy koncert utáni hajnali jelenetet... a parkolóban. 

A buli jól sikerült, a barátaiddal ´habéis reventao la fiesta´, mondjuk úgy, kirúgtátok a ház oldalát...

Értelemszerűen a többórás ivás után hulla fáradt és már-már másnapos vagy, azaz ´estás reventao´. A táncolástól pedig fáj a lábad: ´tus pies están reventaos´. 

Állapotodon mit sem segít, mikor észreveszed, hogy a kocsid ugyancsak ´está reventao´, mivel a koncert alatt feltörték az ablakát. 

Ez feldühít és kedved lenne ´reventar la cara de alguién´: szétverni valakinek a pofáját. 

De inkább hazavergődsz, a szobádba érve pedig konstatálod, hogy annak állapota is leírható ugyanezzel a szóval: ´está reventao´, na, szóval mint egy disznóól... 

Ekkor már tényleg úgy érzed, hogy felrobban az agyad... ´tu cabeza se va reventar´, dehát ´estás tan reventao´, hogy egy egy perc alatt elalszol...

Egy buli utáni szituációt tehát már sikeresen meg tudnál oldani csupán ennek az egy univerzális igének a használatával... de bátran adaptálhatod más hasonlóan fontos esetekre is: például egy focimeccs 89.percében egy szomorú sóhajként ´ah, están ya reventaos´...túl fáradtak hozzá, hogy gólt rúgjanak...

¡Ojo! - Vigyázat! 

A helyes írásmód természtesen reventado, d-vel. Egy vérbeli andalúzt azonban nem sűrűn fogsz azon kapni, hogy kiejti egy participios alak d hangját...

3 komment

kezdjük a csacsival!

2011.05.12. 17:28 kalou

Azaz azzal, mit is jelent a blog neve, mit akarnak velünk közölni a spanyolok, mikor egy kellemes beszélgetés közben hirtelen szamarat kezdenek emlegetni. A spanyol csacsi, mely ugyanígy, kissé magyar tájszólásosan, nyitott a-val ejtődik, de az ortográfia szabályai szerint ch-val íródik - az állathoz semmi köze, hiszen az a spanyolban ´asno´, vagy jó esetben ´burro´- nemes egyszerűséggel annyit tesz, hogy KLASSZ... fasza, király, ójajdejó, legyen akármi is magyarul a reakciónk egy-egy szívmelengető hír hallatán. 

Például ha én elmesélem neked, hogy ´elkezdtem írni életem első blogját, ami, úgy remélem, talán hasznos lehet spanyol kéttannyelvűsök, nyelviskolások, bölcsészek és nem bölcsészek számára, vagy csupán a családtagjaimnak, barátaimnak, akik majd kilátogatnak hozzám!´ erre te bátran rávághatod:

¡Chachi!

kösz!:)

(a spanyol chachit többnyire nem használják melléknévként, kontextusba ágyazva, sokkal inkább egy rendkívül informális és kissé talán gyerekes felkiáltásként.)

 

Szólj hozzá!