Az előző bejegyzéshez hasonlóan, személyekkel, sőt családtagokkal kapcsolatban is sok állandó és közkedvelt szófordulat létezik. Elsőre úgy tűnhet például, hogy Spanyolországban a nagynénik és nagybácsik kitüntetett figyelemnek örvendenek, ugyanis ha egy spanyol XY-ról beszél, akit vagy nem ismer, vagy nem tudja a nevét, legtöbbször egyszerűen ’tío / tía’*-nak nevezi: ’Aquel tío gordo en la barra…’ – ’Az a kövér pasas a bárpultnál…’.
Ugyanezt azonban töltelékként, megszólításként is használhatjuk, hasonlóan, mint a magyar ’öcsém’-et: ’Tío, no vas a creer, que me pasó el otro día!’ = ’Öcsém, nem fogod elhinni, mi történt a múltkor!’. De nyomatékosíthatjuk is akár vele egyet(/nem)értésünket. ’- Hace mucho calor. - Sí, tío. ’ = ’- Nagyon meleg van. - Bizony.’
Tulajdonképpen ugyanígy használhatjuk az ’hombre’ = ’férfi’ és ’mujer’ = ’nő’ szavakat. Az előző bejegyzésből már megtanult dehogyis-t például egész bátran kiegészíthetjük a beszélgetőtárs nemének megfelelő szóval, így a ’Que va, hombre!’, illetve a hasonló értelmű ’Que dices, mujer!’ kifejezéseket kapva.
Egy bizonyos hangsúllyal ejtve a mondat elejére helyezett ’hombre / mujer’ töltelékszó például akár egy ilyesfajta értelmet is nyerhet: ’hé, te, azért, izé, nem is tudom, talán van benne igazság, de…’ (Meg kell jegyezni, hogy természetesen minden egyes töltelékszónál rendkívül fontos a hangsúly szerepe: kiejtésük szerint változhatnak egyik pillanatról a másikra dicsérőből pejoratívvá.)
* nő / férfi
